A napos hétvégék tökéletesek egy párizsi kiránduláshoz, de miként igazodhatunk el a francia nyelv útvesztőiben mi, egyszerű turisták?

Az se essen kétségbe, aki még soha sem tanult franciát, mert elég néhány mondatot megjegyezni, hogy ne nézzenek ránk furán.

 

 

 

Szendvicsbár	Casse-croûte
Palacsintázó	Crêperie
	Brasserie
Kávézó	Café
Tud egy jó éttermet?

A Washington Post egyik újságírója az angol nyelv hét kevéssé ismert furcsaságát gyűjti egybe a nyelv kedvelői számára.

Az angol szavak helyesírása kimondottan bonyolultnak mondható, főleg olyan nagyjából fonetikus írással rendelkező nyelvekéhez képest, mint a magyar is. A Washington Post egyik újságírója az angol szavak hét kevéssé ismert furcsaságát gyűjti egy csokorba, a teljesség igénye nélkül:

1) Az angol nyelvben mindössze két szónak a végződése „-gry”.

Találtam egy blogot, amiben egy feltehetőleg angolszász nyelvterületre elszármazott, bár eredetileg magyar anyanyelvű fiatalember számol be arról, milyen nehézségekkel is jár neki a magyar nyelv újratanulása.

Saját bevallása szerint amit kifejezetten szeret nyelvünkben, az a  következő:

- majdnem száz százalékig fonetikusan ejtjük a szavakat (tehát ahogy írjuk őket)

 

- a hangsúly mindig az első szótagon van, nem úgy, mint pl. angolban

- érdekes dupla mássalhangzóink is vannak (ty, cs, ny, zs, ly, sz)

Ezek után azonban felsoroja azt, amiért nem szereti a magyart, és ez a lista szemmel láthatóan hosszabb:) :

- a magyar agglutináló nyelv, vagyis a szótő után toldalékokat, ragokat, képzőket rak, amivel ugyan jópofa és új jelentésű - ill.szófajú szavakat lehet alkotni, de nagyon hosszúakat is, melyeket elválasztani is nehezebb

- nehéz a helyesírás, annak ellenére, hogy fonetikusan ejtjük a szavakat

- a 'j' és 'y' betűk, valamint a dupla mássalhangzók számára ijesztőek és szokatlanok

- a magyar és az angol klaviatúrákon a 'z' és az 'y' helyét valami zseni felcserélte

- még 'dzs' betünk is van, amit ha kiejtünk, ugye az amerikai megfelelőjét kapjuk a 'j' betűnek, ráadásul olyan, átvett szavakban használjuk ezeket, mint a Dzsennifer (Jennifer) vagy a dzsúz (juice), amikre saját, magyar szavaink is lehetnének ("lé' vagy Z'suzsa', ahogy ő mondja :D)

- sokkal nehezebb szerinte magyarul telefonban értekezni, mint élő szóban

Mindig is tudtuk, hogy a magyar nyelv nem holmi szimpla angol, ami a nehézségét illeti, de ez még egy bizonyíték, hogy ez így igaz :)

Malajzia jövő tanévtől megváltoztatja az angol nyelv oktatását az állami iskolákban, emiatt 13 ezer angoltanárra lehet szükség az országban.

A Maláj kormány bejelentette, hogy 2011-től megváltoztatja az angol nyelv oktatását, és emiatt 13 ezer új angoltanárra lesz szükség a becslések szerint – tájékozat az egyik helyi maláj lap beszámolója. A kormány terve szerint az állami iskolákban heti 90 percről heti 330 percre emelik az angol nyelv oktatásának idejét a magasabb osztályokban.

Tom Champion a YouTube-on hódít ausztrál–magyar nyelvleckéivel.

Az alábbi linken érdemes elolvasni a vele készült interjút, és megnézni a videókat. is.

 

http://www.nlcafe.hu/utazas/20100528/rendhagyo_nyelvleckek_ausztral_tom_tolmacsolasaban_/

 

 

sTtxKQ http://www.FyLitCl7Pf7kjQdDUOLQOuaxTXbj5iNG.com

Íme néhány szempont, hogy mikre figyeljünk, ha tankönyvet választunk:

1. Életkor: más és más könyv való egy kisgyereknek, egy tininek és egy felnőttnek. A tananyag persze lehet ugyanaz, de más kontextusban, megközelítésben. Passzolnia kell a célcsoporthoz., kell, hogy érdekelje őket.

2. Tudásszint: be kell lőni, hol tart az illető, és ahhoz igazítani szintben a tankönyvet.

3. Cél: mit szeretne elérni tudásával, mi a célja? Sima nyelvvizsgához vagy üzleti angolhoz például más és más könyv kell.

 Egyre tudatosabban tanuljuk a nyelveket, és úgy tűnik, a nyelvtudás jelentőségének már sportszakemberek is felismerték: a Nemzeti Sportszövetség sportolókat, edzőket, bírókat, adminisztrációs dolgozókat írat be nyelvi képzésre.

 

A program, amit felöleltek, a Leonardo da Vinci innováció transzfer projektje, amit az Isztambuli Fővárosi Önkormányzat Ifjúsági és Sport Igazgatósága dolgozott ki. Eddig egy kérdőíves kutatást csináltak csak meg a projekt résztvevői, aminek kiértékelését török és cseh szakemberekkel vállvetve történt.

Az amerikaiak híresek arról, hogy kevesen beszélnek közülük második nyelvet. A nyelvtudás hiánya a nyelvoktatás hiányosságában gyökerezik.

Egy Amerikában közismert vicc szerint a két nyelven beszélőket bilingválisnak hívják, az egy nyelvet beszélőket pedig amerikainak. Ez is mutatja, hogy az amerikaiak önképe megegyezik a róluk alkotott általános képpel. Most megtudhatjuk, hogy miért is alakult ez így. A Miller-McCune magazin cikke szerint az amerikai általános iskoláknak csak az egy harmada kínál idegen nyelveket – szemben Európával, ahol a diákok 90 százaléka már az általános iskolában elkezd valamilyen idegen nyelvet (általában angolt) tanulni.

Új-Zéland után Olaszországot is kezdi meghódítani a kínai nyelv. A mantovai Vergilius Gimnázium tanulói ugyanis szeptembertől megismerkedhetnek az egzotikus nyelvvel. Az ötlet az iskola igazgatóját, Giovanni Perrinot dicséri, aki úgy gondolta, hogy a kötelező harmadik nyelv miért ne lehetne valami igazán különleges. Így esett a választás a kínaira, amit a világon a legtöbb ember beszél és a kínai nyelv ismeretének komoly haszna lehet az élet több területén is.