Harmincnégy akkreditált angol nyelvvizsgánk van Magyarországon, ebből 13 általános, és 21 szakmai. A választás tehát kellően nehéz. Tartalmas és használható információt elérni az egyes nyelvvizsgákról szintén nem könnyű.

Sok honlapon szerepelnek maguk a vizsgák, és van olyan internetes forrás, ahol talán még a feladatok típusát is leírják, de a vizsgák összehasonlítását senki nem vállalja fel. A nyelvtanárok nagy része csak egy-két lehetőséget ismer, az összes vizsgát biztosan nem. A nyelviskola pedig azt a vizsgát ajánlja, amit ő szervez...

Milyen célra?

Nézzük akkor, hogy mitől függ, milyen nyelvvizsgát válassz. Első kérdés: milyen célra kell a nyelvvizsga? Ha külföldi továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz kell, akkor egy jó nevű nemzetközi vizsgát érdemes választani. Szeptember óta érvényes itthon is a nyelvvizsgaszintek Európa- szerte azonos besorolása, így a hazai nyelvvizsgákat is könnyebben elfogadhatják külföldön. Ebben azonban ne bízz egyelőre, hiszen az EU nem kötelezi a munkáltatókat vagy az iskolákat semmire, így azok kényük-kedvük szerint döntenek. Európába a Cambridge, az amerikai kontinensre pedig a TOEFL a leghasznosabb: ezek magas presztízsű és nehéz vizsgák, amelyeket könnyebben elfogadnak.

Gondolj magadra!

Ha a nyelvvizsga elsősorban a diplomához vagy felvételihez kell, akkor a második kérdés: melyik vizsga felel meg leginkább a képességeidnek? Először azt döntsd el, hogy kétnyelvű vagy egynyelvű vizsgát szeretnél-e letenni. Nagy kérdés az is, hogy hol és hogyan tudsz felkészülni. A jobb nyelviskolák általában biztosítják a tananyagot, és a vizsgához alaposan értő tanár is adott. Ha egyedül készülsz vagy magántanárral, akkor fontos, hogy olyan vizsgát válassz, amihez bőségesen kínálnak gyakorlóteszteket, van tankönyv, és ezek könnyen be is szerezhetők.

Egynyelvű, kétnyelvű...

A kétnyelvű vizsgákon általában fordítási feladat is van, és szótárat is használhatsz (ha nem is mindegyik vizsgarészhez). A népszerűbb kétnyelvű vizsgák a BME, az EURO-EXAM és a PANNON � az általános vizsgák közül. A BME és a PANNON erősebben koncentrál a nyelvtanra, míg az EUROEXAM változatosabb és �életszagúbb� feladattípusokat alkalmaz, és a nyelvtani szerkezeteket kevésbé hangsúlyosan kéri számon. Szintén kétnyelvű vizsga a Rigó (ITK ORIGO), aminek a napja sokak szerint leáldozóban van. Ide akkor éri meg elmenned, ha nagyon jól ismered a nyelvtani szerkezeteket, és képes vagy nemcsak megérteni egy szöveg jelentését, hanem azt az anyanyelvedre helyesen, szépen átültetni. Jó hír: viszonylag könnyű a szóbeli vizsga része.

A kétnyelvű vizsgákon általában a szóbeli és írásbeli részt külön is le lehet tenni. A csak szóbeli vizsgákat nevezik A típusúnak, a csak írásbelit B típusúnak, a felvételin, diplomához kért komplett vizsgát pedig C típusúnak. Mindez nem tévesztendő össze a tavaly óta már nálunk is honos európai szintrendszer elnevezéseivel. Ott a B1 (alapfok) B2 (középfok) és C1 (felsőfok) kizárólag a szinteket jelöli. Zavaros? Az, de jelentősége ma már egyre inkább az utóbbi elnevezéseknek van. Gyakorlótesztet a fenti vizsgák mindegyikéhez be lehet szerezni (bár helyenként kell hozzá némi kitartás). A legszélesebb kínálatot az ORIGO és az EUROEXAM kínálja, ezekhez külön felkészítő tankönyv is van.

Az egynyelvű vizsgák lényege, hogy csak angolul kérik számon az angolt, nincs bennük fordítási feladat. Szótárhasználat nem, vagy csak egyes esetekben engedélyezett. (Pl. az EURO szóbelire való felkészüléskor.) Ezek közül a népszerűbb vizsgák az ECL, az EUROEXAM, a TELC és a TRINITY.

Egy éve még a TELC volt a legnépszerűbb vizsga, minden negyedik nyelvtanuló erre jelentkezett. Most inkább óvnánk tőle: nem könnyebb ugyanis, mint más vizsgák, sőt! Nem tudhatod, hogy pontosan milyen típusú feladatot kapsz majd a vizsgán. Elképzelhető, hogy magnós szöveg alapján kell levelet írnod, de az is lehet, hogy a magnóhallgatást szövegértéssel kapcsolják össze. Aznap reggel derül ki. A levélírásrésszel általában mindenki jól boldogul, de a többi két részre szűkös az idő, és nehezebbek is. (Bár igaz az is, hogy a levélírás adja a pontok zömét.) A szervezés vizsgázók számára kissé kényelmetlen: nem adott időpontra hívnak be szóbelin, mint az összes többi vizsgán, hanem ott kell lenned a szóbeli kezdetére, és nem hagyhatod el a helyszínt, amíg nem végzel. 2008-ig nem lesz felsőfokú változata, mert a régi felsőfokú feladatsorát most már középfokon kapják a vizsgázók.

Az ECL magyar fejlesztésű, de kommunikációs képességekre koncentráló, jól és rendkívül egyszerűen felépített vizsga. Két szövegértési és két levélírási feladatból áll. A szövegértési feladat nagyon változatos lehet, a táblázatkitöltéstől a szövegek párosításán keresztül a feleletválasztós [a), b), c), alternatívák] kérdésekig. Akkor válaszd, ha végképp nem akarsz nyelvtani feladattal bíbelődni: ugyanis nincs ilyen benne! Az is igaz persze, hogy a kevesebb feladat azt jelenti, hogy ezek egyenként nagyobb súllyal esnek a latba értékeléskor, mint a többfeladatos vizsgákon, így a kockázat valamivel nagyobb. A magnóhallgatás része talán ennek a vizsgának a legnehezebb, erre gondosan készülj!

Az EURO-vizsgának tavaly óta már van egynyelvű és kétnyelvű változata is. Rajtad áll, melyiket tartod előnyösebbnek. A kétnyelvű ver-zióban van egy fordítási feladat, amelyhez szótár használata engedélyezett, illetve egy közvetítési feladat, amikor magnóról elhangzó párbeszédet kell írásban, tartalmilag �közvetítened�. Jellemző az EURO-ra, hogy pontos fordítás és nyelvhelyesség helyett kizárólag a lényegi információt várják el. Az EURO emellett változatos feladat összetételében erős. Szinte az összes lehetséges fajta feladat előfordul ezen a vizsgán, amivel a mindennapokban a nyelv használatakor szembesülhetsz. Stabil vizsga, már tavaly szeptember előtt is megfelelt az Európa Tanács követelményeinek. Szervezése profi, vizsgázóbarát körülményekkel, és szinte közvetlenül a vizsga előtt is lehet rá jelentkezni. Ebben, és a szervezés rugalmasságában is egyedülálló. Rövid pórázon tartják a vizsgahelyeket, így kényelmes és kulturált körülmények között vizsgázhatsz. A magnóhallgatásrész itt sem könnyű, bár az ECL-nél talán egy fokkal jobb. Fontos tudni még, hogy az EURO-nak van egy üzleti-szaknyelvi változata is EuroPro néven.

A TRINITY messze a legdrágább vizsga, középfokon több mint 40 ezer forint a díja. Emellett azonban igen vizsgázóbarát. Itt középfokon nincs magnóhallgatásrész, illetve előre felkészülhetsz a szóbelire egy tetszőleges témából. Ez utóbbi persze nem jelenti azt, hogy előre bemagolt szöveget elmondhatsz. Az előadásodba bele-bele szólnak a vizsgáztatók és vannak más, interaktívabb feladatok is a szóbelin. Itt diszlexiások külön feladatokat kérhetnek, hogy ne kerüljenek hátrányba a többiekkel szemben. Az írásbelire tengernyi időd van, ebben a TRINITY szerintünk jobb a többi vizsgánál. A TRINITY vizsgának 12 szintje van, és ezek közül a 8-as felel meg a középfoknak.

Szintén borsos az ára a Cambridge-vizsgáknak, azonban vitathatatlanul ezek presztízse a legmagasabb. Az egynyelvű vizsgákkal gyakori gond, hogy sokáig tart, mire eredményt és bizonyítványt adnak. Ebből a szempontból a TRINITY viszi a pálmát a maga 3-4 hónapos bizonyítvány-határidejével, leggyorsabb pedig az EUROEXAM.

Azok számára, akik külföldön tanultak nyelvet és itthon szeretnének letenni egy nyelvvizsgát, az egynyelvű vizsgákat ajánljuk. Az idegen nyelvi környezet a fordítás képességét hajlamos negatívan befolyásolni. A legfontosabb tanács azonban: nézz körül, tájékozódj, és próbáld ki magad, mielőtt döntesz! Sok múlhat rajta.

A szerző szerkesztő; www.angolnyelvtanitas.hu