2003. február 27.

- Kósa Barbara -

Egy felvételiző nyelvtudásáért többletpont járhat, sőt: a nyelvvizsga a diploma kézhezvételének feltétele is. Idegen nyelven beszélni ma már alapkövetelmény, ennek megfelelően egyre több nyelviskola kínál tanulási lehetőséget, akár külföldön is. Közismert, hogy nyelvvizsgából többféle létezik, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a felsőoktatási intézmények nem minden okmányt fogadnak el. A nyelvvizsgára vonatkozó szabályokról és a nyelvtudás jelentőségéről Zafír Mária Zsuzsanna, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ igazgatónője beszélt.

OFI: - Mi minősül államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgának? Honnan lehet ezekről tájékozódni?

Zafír Mária Zsuzsanna: - A Magyarországon kiadott nyelvvizsga bizonyítványok közül az az államilag elismert, melyet az arra jogosult intézmények egyike adott ki. Jelenleg 18 ilyen vizsgaközpont működik, ezek mintegy 260 helyen biztosítanak vizsgázási lehetőséget - aktuális listájuk honlapunkon, a www.nyak.hu oldalon olvasható. Az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány elődje az állami nyelvvizsga bizonyítvány, melyet az Állami Nyelvvizsga Bizottság állított ki. Ez a barna, keményfedeles bizonyítvány. Arról, hogy egy vizsga "állami nyelvvizsgával egyenértékű" volt vagy sem, szintén az Állami Nyelvvizsga Bizottság adhatott ki tanúsítványt. Ilyen lehetett például egy egyetemi diplomába bekerülő nyelvtudásra vonatkozó minősítés.
A 71/1998. Kormányrendelet nyomán jelent meg az úgynevezett államilag elismert nyelvvizsga, melynek kiadója valamelyik akkreditált nyelvvizsgaközpont lehet. Ez a zöld, keményfedeles bizonyítvány. Az állami nyelvvizsgának minősülő nyelvvizsga bizonyítvány a továbbiakban is érvényes és államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványnak számít. Azt az okmányt pedig, amelyen az "államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű" kifejezés szerepel, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) adja ki a honosítási eljárás után.

OFI: - A honosítás a külföldi vizsgarendszerben szerzett nyelvvizsga bizonyítványok elismertetését jelenti. Kinek kell kezdeményeznie az eljárást?

Z. M. ZS.: - A külföldi nyelvvizsga bizonyítványok elismertetése mindig egyéni kérelemre indul, és minden esetben a NYAK állítja ki a honosításról szóló határozatot, a szükséges formanyomtatványok is itt igényelhetők. Az űrlapokat le lehet tölteni az internetről, de az is elég, ha kapunk egy megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot "H" jelzéssel. Ezután értesítjük a kérelmezőt a részletekről, küldünk formanyomtatványt és csekket is, amin a 2000 forintos eljárási díjat kell befizetni. Fontos tudni, hogy nem lehet tetszőlegesen egynyelvűre vagy kétnyelvűre honosíttatni egy külföldi vizsgarendszerben szerzett nyelvvizsga bizonyítványt. Az erre vonatkozó táblázat és a Magyarországon egyenértékűsítést nyert nyelvvizsgák listája a honlapunkon érhető el.

OFI: - Az egynyelvű és kétnyelvű nyelvvizsga fogalma viszonylag újnak számít. Mi a legfontosabb különbség a két típus között, és miben különbözik a honosítási eljárás?

Z. M. ZS.: - Az egynyelvű bizonyítvány azt tanúsítja, hogy birtokosa az adott szintnek megfelelően tud az adott nyelven. Ha valaki például Londonban tesz nyelvvizsgát, a nyelvtudásáról okmányt kap, de annak, hogy az illető magyar, német vagy francia, nincs jelentősége. A kétnyelvű bizonyítvány azt igazolja, hogy a vizsgázó közvetíteni is tud a magyar és az adott idegen nyelv között. Érdemes tehát a felvételizőnek utánanéznie, hogy az őt fogadó egyetem, főiskola pontosan mit vár el tőle. Vannak olyan intézmények, melyek elfogadják az egynyelvű vizsgákat is, míg máshol csak a kétnyelvű számít.
Ha valaki nyelvvizsgáját egynyelvűre kívánja honosíttatni, akkor az eljárás gyors, s egy hónap alatt megküldjük róla a határozatot. Annak viszont, aki külföldön szerzett bizonyítványát kétnyelvűre szeretné honosíttatni, kiegészítő vizsgát kell tennie. A NYAK ebben az esetben arról értesíti a vizsgázót, hogy kérelmét továbbította az általa kiválasztott vizsgaközpontnak, s ez utóbbi közli majd a megmérettetés pontos helyét és idejét. A kiegészítő vizsga általában írásbeli ("B" típusúra és "C" típusúra honosítás esetében), de aki az "A" típusú nyelvvizsgáját kívánja elismertetni, annak természetesen szóbeli kiegészítő vizsgát kell tennie.
A honosítási eljárás jelentősége az, hogy a magyar egyetemek, főiskolák csak magyar okmányt fogadnak el. A Pitman nyelvvizsga például Magyarországon egyenértékűsítést nyert, de a nyelvtudást igazoló bizonyítványért csak a honosítás után, az arról szóló határozattal kaphat többletpontot a felvételiző.

OFI: - Vannak olyan diákok, akik valamely külföldi intézményben szereztek érettségi vizsgát vagy felsőfokú záróokmányt. Ezzel igazolhatják-e nyelvtudásukat?

Z. M. ZS.: - Igen, de csak a megfelelő honosítási eljárás után. Az eljárást csak azok kezdeményezhetik, akik külföldön szereztek középfokú vagy felsőfokú végzettséget, ez a záróokmány ugyanis jogszabály által meghatározott keretek között államilag elismert nyelvvizsgának felelhet meg. Akik csak egy vagy két évet töltöttek el valamilyen külföldi intézményben, az erről szóló igazolást nem ismertethetik el nyelvvizsgaként. Az eljárás lebonyolítása ebben az esetben nem a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ feladata, hiszen nem a nyelvvizsga bizonyítványt, hanem az oktatási intézményben szerezett záróokmányt lehet honosíttatni, ezt az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjánál kell kezdeményezni.

OFI: - Az "A" és "B" típusú nyelvvizsga "C" típusúnak számít az erre vonatkozó rendelet szerint, mégis sokan igénylik az erről szóló igazolást. Mit kell tenni annak, akinek külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája van?

Z. M. ZS.: - A jogszabály lényege az, hogy A+B=C, azaz az ugyanazon nyelvből tett "A" és "B" vizsga együtt "C" típusú nyelvvizsgának számít. Szaknyelvi részvizsgák azonban csak akkor egyesíthetők, ha azoknak szakmai tartalma is megegyezik. A 20/2002. (V. 17.) OM rendelet melléklete az általános és szakmai, illetve az egynyelvű és kétnyelvű nyelvvizsgák egyesíthetőségét részletezi. A részvizsgák egyesíthetőségének kritériuma az, hogy egynyelvű vizsga esetében lefedjék a négy alapkészséget: a beszédkészséget, a beszédértést, az írás és olvasáskészséget, kétnyelvű esetében pedig az ötödik, a közvetítői készséget is.
Fontos tudni, hogy a jogszabály általában lefelé kerekít. Ha tehát például valaki egy általános "A" típusú és egy szakmaival bővített "B" típusú nyelvvizsgát szeretne átíratni, akkor olyan igazolást kap, amely a "C" típusú általános nyelvvizsgával való egyenértékűséget mondja ki. Hasonlóképpen az egynyelvű "A" és a kétnyelvű "B" vizsga együtt is csak egynyelvű "C" típusú nyelvvizsgának számít.
A jogszabály egyértelmű, a NYAK igazolására tulajdonképpen nincsen szükség. Az egyetemek és főiskolák elvileg ismerik a vonatkozó rendeletet, azonban sokszor maguk a felvételizők szeretnének biztosra menni, ezért igényelik a tanúsítványt. Hangsúlyozom, hogy aki egyesítteti "A" és "B" típusú nyelvvizsgáját, az eljárás végén nem új bizonyítványt, hanem egy igazolást kap. Ezért ha bizonyítani szeretné, hogy "C" típusú nyelvvizsgája van, nem elég a NYAK által kiadott igazolást bemutatnia, hanem vinnie kell magával azokat a bizonyítványokat is, melyekre az igazolást kapta. Az okirat utolsó mondata szerint ugyanis az igazolás a két eredeti vizsgabizonyítvány kiegészítője, de nem helyettesíti azokat!
Az eljárás a honosításhoz hasonlóan zajlik: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz érkező igénylés után indul. Felbélyegzett válaszborítékot kérünk "C" jelzéssel, a nyomtatványokat ezután postázzuk. Az űrlapot természetesen a www.nyak.hu oldalról is le lehet tölteni. Az eljárás maximális időtartama 30 nap.

OFI: - Számtalan nyelviskola hirdetésében szerepel, hogy államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bizonyítványt állít ki a sikeres vizsgázó számára. Ön szerint mi alapján érdemes közülük választani?

Z. M. ZS.: - Nem árt utánanézni, hogy a nyelviskola szerepel-e akkreditált nyelvvizsgaközpont vizsgahelyeként a NYAK erre vonatkozó listáján. Bár tapasztalataink szerint a legtöbb iskola, ami így hirdeti magát, valóban államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt ad diákjai számára. Van olyan külföldi nyelvvizsgát szervező vizsgaközpont, amely jogosult magyar bizonyítvány kiadására is, de csak akkreditált helyen és időpontban letett vizsga alapján. Ezért aki magyar bizonyítványt szeretne, kérdezzen rá, hogy automatikusan megkapja-e azt is.

OFI: - Milyen előnyökkel jár a nyelvvizsga egy felvételiző számára?

Z. M. ZS.: - A nyelvtudásáért a felvételi eljárásban többletpont járhat. Azt, hogy pontosan mennyi, a felsőoktatási intézmények határozzák meg és hozzák nyilvánosságra. A Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban szerepelnek olyan intézmények, szakok is, ahol a nyelvtudás és a nyelvvizsga a felvétel alapkövetelményei között szerepel. A felvételizőknek a többletpont jelenti a nyelvvizsga praktikus hasznát, a nyelvtudás azonban ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír, tekintettel hazánk küszöbön álló csatlakozására az Európai Unióhoz. A most felvételizők életében ez már komoly szerepet fog játszani, és lehetőségeiket akkor tudják a legjobban kihasználni, ha nyelveket beszélnek. A jövőben alapkövetelmény lesz, hogy a lakosság minél nagyobb része tudjon kommunikálni idegen nyelveken.

(Megjelent az OFINFO 2003. február 10-i számában)